Keresztszalag szakadás

Keresztszalag szakadás

Kutyák esetében keresztszalag szakadásnál túlnyomó többségben( 90-95%) a térdízületben lévő  kettő keresztszalag közül az elülső sérül, károsodik és szakad el, a hátulsó jóval ritkábban. A szalag szakadásának következtében egyből komoly fájdalom tapasztalható, a kutya sántít egyértelműen és az elszakadt keresztszalagból az ízület üregébe gyulladáskeltő faktorok válnak ki és ezek a szintén rögtön kialakuló instabilitással együtt rövid időn belül térdízületi gyulladáshoz vezetnek. Eleinte akut gyulladás ( térdízületi duzzanat, effusió, komoly fájdalom) később rövid időn belül krónikus gyulladás, arthrosis ( fájdalom csökken, duzzanat csökken) alakul ki.

 

Ahogy a szalag sérül, vagy elszakad a combcsont minden lépésnél lecsúszik a sípcsont platójáról, mivel nincsen semmi ami megtartsa. Ez az állandó csúszkálás az ízületben lévő C-alakú porcokat(meniscus) folyamatosan károsítja és idővel ezek kopásához, sérüléséhez vezet. Ha a porcokból leválik egy darab akkor a térdben lévő fájdalom, gyulladás fokozódik.Ez olyan, mintha a cipőnkbe egy kavics kerülne és minden lépéskor nyomná a talpunkat, fájdalmat indukálva.

Egyszerű fizikális vizsgálattal legtöbbször megállapítható az elülső keresztszalag szakadása: pozitív fióktünetnek hívjuk, ha a sípcsont és a combcsont egymáshoz viszonyítva előre-hátra rendellenesen elmozdítható. Ez olyan, mint amikor egy fiókot ki-be húzgálunk. Egyes esetekben, például ha  a kutya ellenszegül, krónikus esetben a kialakuló artrózis, fibrosis esetében enyhe bódításban kell megvizsgálni a beteget, szükség esetén RTG felvételeket készíteni 2 irányból.


Fióktünet

Egyéb tesztek is használhatóak( mint pl. Spavin-teszt,  a tibiális kompressziós teszt) , de szükség lehet CT/MRI vizsgálatokra is( pl. meniscus sérülés megítélése).

Súlyeloszlási tanulmányok alapján a sérült hátsó lábra csak kb. 20-25 %-a jut a testsúlynak, értelemszerűen ezáltal a másik oldali végtag túlterhelődik! Nagymértékben fokozódik ezáltal a másik oldali térd, térdszalagok sérülésének esélye!

Következésképpen ha megtörtént  a baj akkor rögtön, rövid időn belül javasoljuk hozzáértő szakember által történő ellátását az adott problémának, ezáltal megelőzhető a krónikus, visszafordíthatatlan folyamatok kialakulása és a másik oldali végtag hasonló, túlterhelés következtében kialakuló sérülése!

Legtöbb esetben( ha  a meniscus sérül akkor 100% -ban) elkerülhetetlen valamilyen műtéti megoldás.

Műtétek

Emberekkel ellentétben teljesen más módszereket, műtéteket( szalagpótlás, TTA, TPLO, egyéb) kellett kidolgozni az állatorvos sebészeknek, mivel teljesen más a térdízület szögellése, ezáltal a megterhelése is, mint állatoknál.

Eleinte az elszakadt szalag rögzítő erejének pótlásával próbálkoztak a sebészek világszerte. Erre számtalan műtéti technika( szalagpótlások, TTA, TPLO, egyéb) létezett, létezik, mind extracapsuláris( ízületen kívüli) , mind intracapsularis( ízületen belüli ) rögzítések. Sokszor azonban , főleg nagytestű, nagy mozgásigényű kutyáknál, ezek ellenére is folytatódtak az arthrotikus folyamatok.

Extracapsuláris rögzítés, amikor ízületen kívül pótoljuk az elszakadt szalagot lefutásának irányába szintetikus, nem felszívódó, erős fonalakkal:


Intracapsuláris( izületen belüli) szalagpótlás esetén vagy a széles compójából készített nyeles lebeny segítségével, vagy szintetikus fonalakkal pótoljuk az elszakadt szalagot.

Később a térdízület biomechanikájának jobb megismerése után újabb műtéti technikák fejlődtek ki , melyek már nem az elszakadt szalag pótlására irányultak, hanem a térdízületben különböző erőátviteli pontok módosításával érik el a térdízület stabilitását.
A sípcsont platója(teherviselő felszín) minden kutyában caudálisan,  hátrafelé lejt. Ennek a lejtési szögnek egyenesbe hozásával a lejtés megszüntethető, ezáltal a keresztszalag stabilizáló hatására nem lesz szükség.


Ez olyan mintha egy kiskocsit lejtős talaj helyett egyenes, vízszintes felszínre helyezünk és így már  nem szükséges rögzítés( szalag) ahhoz, hogy ne guruljon el.


Manapság két legmodernebbnek vélt és leggyakrabban használt biomechanikai módszer, térdműtéti technika kutyáknál a TTA és a TPLO. Minden esetben komoly speciális számítási és szerkesztési  számítógépes feladatok, műtéti tervezés előzi meg a beavatkozást, ezek birtokában, ezekkel együtt megyünk be a műtőbe. Pro és kontra kitaláljuk az előnyöket és a lehetséges hátrányokat számba véve, hogy melyik betegnél melyik műtéti megoldás, esetleg melyek kombinációja eredményezi a leggyorsabb felépülést a legkisebb feltárásból, szöveti károsodásból! Azt viszont tudni kell, hogy minden kutyánál  teljesen tökéletesen jól működő módszer nem létezik, nincsen 100%-os eredmény, sokszor a legolcsóbb, legegyszerűbb, talán mások által elavultnak titulált, fentebb említett műtétek is hozzák  a tökéletes gyógyulást.

A talán két legújabb technika a TTO és a CBLO az előző kettő pozitív tulajdonságait ötvözi, ezeket a műtéteket is elvégezzük már Magyarországon mi  is!

Hívjon Bizalommal! Mi valóban segítünk…..

Dr. Fux Attila DVM sebész állatorvos

06/70/252-3483